בְּיוֹם י"ד בְּנִיסָן בַּבּוֹקֶר, מֵכִינִים מְדוּרָה קְטַנָּה, וּבָהּ שׂוֹרְפִים אֶת הַחָמֵץ שֶׁנוֹתַר (כּוֹלֵל אֶת הַחָמֵץ שֶׁנִּמְצָא אֶמֶשׁ בִּבְדִיקַת הַחָמֵץ). לְאַחַר שְׂרִיפַת הַחָמֵץ, הוּא מֻבְטָל וּמֻפְקָר שׁוֹב, כּוֹלֵל כָּל חָמֵץ שֶׁאוּלַי נִשְׁאַר בְּמָקוֹם מָה. בְּיוֹם זֶה יֵשׁ זְמַן שֶׁאָסוּר לֶאֱכוֹל חָמֵץ עוֹד, עַד סוֹף הֶחָג. לְאַחַר זְמַן שְׂרִיפַת הַחָמֵץ, אָסוּר שֶׁיִּמָּצֵא וְיֵרָאֶה בִּרְשׁוּתֵנוּ חָמֵץ עַד אַחֲרֵי חַג הַפֶּסַח (מִלְּבַד הַחָמֵץ הַנָּעוּל בָּאָרוֹן שֶׁנִּמְכַּר לְגּוֹי בְּמִכִּירַת חָמֵץ).
Niszán 14-én reggel kis tüzet készítenek, és elégetik a megmaradt hámect (beleértve a tegnap éjjel a keresés során talált hámect is). A hámec elégetése után újra érvénytelenítik és lemondanak róla, beleértve minden hámect, amely valahol esetleg ottmaradt. Ezen a napon van egy időpont, amikortól tilos többé hámect enni, az ünnep végéig. A hámec elégetésének ideje után tilos, hogy hámec legyen vagy látsszék a birtokunkban, egészen a Pészah ünnepe utánig (kivéve a szekrénybe zárt hámect, amelyet a „hámec eladása” során nem zsidónak adnak el).
כַּאֲשֶׁר עֶרֶב פֶּסַח חָל בְּשַׁבָּת, הַחָמֵץ נִשְׂרָף בְּיוֹם שִׁישִׁי, י"ג בְּנִיסָן בַּבּוֹקֶר, וּמְשַׁאֲרִים בַּבַּיִת מְעַט חָמֵץ, בְּכַמּוּת שֶׁמֻּעֲרָכֶת שֶׁתִּסְפִּיק לְסְעוּדוֹת שַׁבָּת הַקְּרוֹבָה. כָּל שֶׁנִּשְׁאַר בְּכָל אוֹפֶן לְאַחַר הַסְּעוּדוֹת - יֵשׁ לְהַשְׁמִיד בְּאוֹפֶן הַמּוּתָר עַל פִּי הַהֲלָכָה.
Amikor Pészah előestéje Szombatra esik, a hámect pénteken, niszán 13-án reggel égetik el, és a házban hagynak egy kevés hámect, annyit, amennyi várhatóan elegendő a közelgő szombati étkezésekhez. Ami az étkezések után megmarad, azt a zsidó törvény szerint megengedett módon meg kell semmisíteni.
לְאַחַר שְׂרִיפַת הַחָמֵץ וּתוֹךְ כְּדֵי, יֵאָמֵר שָׁלוֹשׁ פְּעָמִים:
A hámec elégetése után és közben mondd háromszor:
כָּל חֲמִירָא דְאִיכָּא בִרְשׁוּתִי, דַּחֲזִיתֵהּ וּדְלָא חֲזִיתָה. דְּבִיעַרְתָּה וּדְלָא בִיעַרְתָּה, לִבְטִיל וְלָהֵוי (בפעם השלישית יוסף: הֶפְקֵר) כְּעַפְרָא דְאַרְעָא:
Minden kovász, amely a birtokomban van, akár láttam, akár nem láttam, akár eltávolítottam, akár nem távolítottam el, semmisüljön meg és legyen (harmadszorra tedd hozzá: gazdátlan) olyanná, mint a föld pora.
לְאַחַר הַשְּׂרֵפָה, יֵאָמֵר:
Miután az égetés befejeződött, mondd:
יְהִי רָצוֹן מִלְפָנִיךְ, יְהֹוָה אֱלֹהֵינוּ וִאלהֵי אֲבוֹתֵינוּ, שֶׁתְּרַחֵם עֲלֵינוּ, וְתִשְׁמְרֵנוּ וְתַצִּילֵנוּ מֵאִסּוּר חָמֵץ אֲפִלּוּ מִכָּל שֶׁהוּא, שָׁנָה זוֹ וְכָל שָׁנָה וְשָׁנָה, כָּל יְמֵי חַיינוּ. וּכְשֵׁם שֶׁבְּעֶרְנוּ הֶחָמֵץ מִבָּתֵּינוּ הַיוֹם הַזֶּה, כֵן תְזַכֵּנוּ וּתְסַיְעֵנוּ וְתַעְזְרֵנוּ לְבֶעַר הֵיִצֶר הָרָע מִקִּרְבֵּנוּ:
Legyen akaratod szerint, Örökkévaló, Istenünk és atyáink Istene, hogy könyörülj rajtunk, őrizz meg és ments meg minket a hámec minden tilalmától, még a legkisebb mennyiségtől is, ebben az évben és minden évben, életünk minden napján. És ahogyan ma eltávolítottuk a hámect otthonainkból, úgy add meg nekünk a képességet, támogass és segíts minket, hogy eltávolítsuk a gonosz ösztönt önmagunkból.