Tehilim

95

לְכוּ נְרַנְּנָה לַיהוָה נָרִיעָה לְצוּר יִשְׁעֵנוּ:

Jöjjetek, zengjünk dicséretet az Örökkévalónak, ujjongjunk szabadításunk sziklájának.

נְקַדְּמָה פָנָיו בְּתוֹדָה בִּזְמִרוֹת נָרִיעַ לוֹ:

Köszöntsük színét hálaadással, ujjongjunk Neki énekekkel.

כִּי אֵל גָּדוֹל יְהוָה וּמֶלֶךְ גָּדוֹל עַל כָּל אֱלֹהִים:

Mert nagy Isten az Örökkévaló, és nagy Király minden isteni hatalom felett.

אֲשֶׁר בְּיָדוֹ מֶחְקְרֵי אָרֶץ וְתוֹעֲפוֹת הָרִים לוֹ:

Akinek kezében vannak a föld mélységei, és övéi a hegyek magaslatai.

אֲשֶׁר לוֹ הַיָּם וְהוּא עָשָׂהוּ וְיַבֶּשֶׁת יָדָיו יָצָרוּ:

Mert övé a tenger, Ő alkotta azt, és kezei formálták a szárazföldet.

בֹּאוּ נִשְׁתַּחֲוֶה וְנִכְרָעָה נִבְרְכָה לִפְנֵי יְהוָה עֹשֵׂנוּ:

Jöjjetek, boruljunk le és hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi Alkotónk előtt.

כִּי הוּא אֱלֹהֵינוּ וַאֲנַחְנוּ עַם מַרְעִיתוֹ וְצֹאן יָדוֹ הַיּוֹם אִם בְּקֹלוֹ תִשְׁמָעוּ:

Mert Ő a mi Istenünk, és mi legelőjének népe és kezének nyája vagyunk, ma, ha hallgattok hangjára.

אַל תַּקְשׁוּ לְבַבְכֶם כִּמְרִיבָה כְּיוֹם מַסָּה בַּמִּדְבָּר:

Ne keményítsétek meg szíveteket, mint Meribánál, mint Mássza napján a pusztában.

אֲשֶׁר נִסּוּנִי אֲבוֹתֵיכֶם בְּחָנוּנִי גַּם רָאוּ פָעֳלִי:

Amikor megkísértettek Engem őseitek, próbára tettek Engem, noha látták művemet.

אַרְבָּעִים שָׁנָה אָקוּט בְּדוֹר וָאֹמַר עַם תֹּעֵי לֵבָב הֵם וְהֵם לֹא יָדְעוּ דְרָכָי:

Negyven évig viaskodtam egy nemzedékkel, és azt mondtam: „Tévelygő szívű nép ez, és nem ismerték útjaimat.”

אֲשֶׁר נִשְׁבַּעְתִּי בְאַפִּי אִם יְבֹאוּן אֶל מְנוּחָתִי:

Ezért esküdtem meg haragomban, hogy nem mennek be nyugalmam helyére.