אין לקדש החדש אלא בלילה בעת שהלבנה זורחת ונהנין מאורה (אגור). צריך שלא יהיה מסך מבדיל בינו לבין הלבנה. והוא הדין אם נתכסה בעבים. אבל אם נתכסה בעב דק וקלוש מברך. ואם התחיל לברך ונתכסה גומר הברכה.
Ezt az imát szokás a szabad ég alatt, a hold tiszta látótávolságában elmondani, hét nappal az új hold születése után.
הַלְ֒לוּיָהּ הַלְ֒לוּ אֶת־יְהֹוָה מִן־הַשָּׁמַֽיִם הַלְ֒לֽוּהוּ בַּמְּרוֹמִים: הַלְ֒לֽוּהוּ כָל־מַלְאָכָיו הַלְ֒לֽוּהוּ כָּל־צְבָאָיו: הַלְ֒לֽוּהוּ שֶֽׁמֶשׁ וְיָרֵֽחַ הַלְ֒לֽוּהוּ כָּל־כּֽוֹכְבֵי אוֹר: הַלְ֒לֽוּהוּ שְׁמֵי הַשָּׁמָֽיִם וְהַמַּֽיִם אֲשֶׁר מֵעַל הַשָּׁמָֽיִם: יְהַלְ֒לוּ אֶת־שֵׁם יְהֹוָה כִּי הוּא צִוָּה וְנִבְרָֽאוּ: וַיַּעֲמִידֵם לָעַד לְעוֹלָם חָק־נָתַן וְלֹא יַעֲבוֹר:
Dicsérjétek Istent. Dicsérjétek az Örökkévalót az égből, dicsérjétek őt a magasságokban! Dicsérjétek őt, minden angyalai, dicsérjétek őt, minden seregei! Dicsérjétek őt, nap és hold; dicsérjétek őt, minden fényes csillag. Dicsérjétek őt, egeknek egei, és a vizek, amelyek az egek felett vannak. Dicsérjék az Örökkévaló Nevét, mert ő parancsolt, és megteremtettek. Megszilárdította őket minden időre, ameddig a világ fennáll. Megváltoztathatatlan törvényt szabott.
הִנְנִי מוּכָן וּמְזוּמָן לְקַיֵּם הַמִּצְוָה לְקַדֵּשׁ הַלְּבָנָה: לְשֵׁם יִחוּד קֻדְשָׁא בְּרִיךְ הוּא וּשְׁכִינְתֵּהּ עַל יְדֵי הַהוּא טָמִיר וְנֶעְלָם בְּשֵׁם כָּל־יִשְׂרָאֵל:
Vannak, akik most a következő szándékot fogalmazzák meg: Íme, készen és felkészülten állok, hogy teljesítsem az új hold megszentelésének parancsolatát. A Szent, áldott ő, és az ő Jelenléte egyesülésének kedvéért, az Egy által, aki rejtett és elrejtett, egész Izráel nevében! Kelet felé (vagy Jeruzsálem felé) kell fordulni, lábakat összezárva, mint az Amida ima alatt. Egyszer rá kell nézni a hold arcára az áldás megkezdése előtt, és többé nem szabad ránézni.
בָּרוּךְ אַתָּה יְהֹוָה אֱלֹהֵֽינוּ מֶֽלֶךְ הָעוֹלָם אֲשֶׁר בְּמַאֲמָרוֹ בָּרָא שְׁחָקִים וּבְרֽוּחַ פִּיו כָּל־צְבָאָם: חֹק וּזְמַן נָתַן לָהֶם שֶׁלֹּא יְשַׁנּוּ אֶת־תַּפְקִידָם: שָׂשִׂים וּשְׂמֵחִים לַעֲשׂוֹת רְצוֹן קוֹנָם פּוֹעֵל אֱמֶת שֶׁפְּעֻלָּתוֹ אֱמֶת: וְלַלְּבָנָה אָמַר שֶׁתִּתְחַדֵּשׁ עֲטֶֽרֶת תִּפְאֶֽרֶת לַעֲמֽוּסֵי בָֽטֶן שֶׁהֵם עֲתִידִים לְהִתְחַדֵּשׁ כְּמוֹתָהּ וּלְפָאֵר לְיוֹצְרָם עַל שֵׁם כְּבוֹד מַלְכוּתוֹ: בָּרוּךְ אַתָּה יְהֹוָה מְחַדֵּשׁ חֳדָשִׁים:
Áldott vagy Te, Örökkévaló, Istenünk, a világ Királya, aki szavával megteremtette az egeket, és szája leheletével minden seregüket. Törvényt és időt adott nekik, hogy ne térjenek el kiszabott rendeltetésüktől. Örülnek és örvendeznek, hogy Birtokosuk akaratát cselekedjék, az igazság Munkása, akinek műve igaz. A holdat megújulásra rendelte, dicsőség koronájaként azoknak, akiket anyaméhtől fogva hordoz, akik szintén megújulásra rendeltettek, és arra, hogy dicsőítsék Teremtőjüket dicső királysága Nevéért. Áldott vagy Te, Örökkévaló, a hónapok megújítója.
ג' פעמים
Háromszor.
בָּרוּךְ יוֹצְרֵךְ בָּרוּךְ עוֹשֵׂךְ בָּרוּךְ קוֹנֵךְ בָּרוּךְ בּוֹרְאֵךְ:
Mondd háromszor: Áldott a Megformálód, áldott a Megalkotód, áldott a Birtokosod, áldott a Teremtőd.
ג' פעמים
Háromszor.
כְּשֵׁם שֶׁאֲנִי רוֹקֵד כְּנֶגְדֵּךְ וְאֵינִי יָכוֹל לִנְגֽוֹעַ בָּךְ כַּךְ לֹא יוּכְלוּ כָּל־אוֹיְבַי לִנְגֽוֹעַ בִּי לְרָעָה:
Mondd háromszor: Ahogyan én ugrom feléd, de nem érhetlek el téged, úgy ne tudjanak engem megérinteni ellenségeim gonosz szándékkal.
ג' פעמים
Háromszor.
תִּפֹּל עֲלֵיהֶם אֵימָֽתָה וָפַֽחַד בִּגְדֹל זְרוֹעֲךָ יִדְּמוּ כָּאָֽבֶן:
Mondd háromszor: Szálljon rájuk rettegés és rémület karod nagysága miatt, legyenek mozdulatlanok, mint a kő.
ג' פעמים
Háromszor.
כָּאָֽבֶן יִדְּמוּ זְרוֹעֲךָ בִּגְדֹל וָפַֽחַד אֵימָֽתָה עֲלֵיהֶם תִּפֹּל:
Mondd háromszor: Mint a kő, legyenek mozdulatlanok karod nagysága által; és rémület és rettegés szálljon rájuk.
ג' פעמים
Háromszor.
דָּוִד מֶֽלֶךְ יִשְׂרָאֵל חַי וְקַיָּם:
Mondd háromszor: Dávid, Izráel királya, él és fennmarad mindörökké.
אומרים לג' גברי
Három embernek mondják.
שָׁלוֹם עֲלֵיכֶם:
A következő köszöntést három különböző emberrel váltják: Béke veletek,
ומשיבים
Ők így felelnek.
עֲלֵיכֶם שָׁלוֹם:
A másik így felel: Neked is béke.
ג' פעמים
Háromszor.
סִמָּן טוֹב וּמַזָּל טוֹב יְהֵא לָֽנוּ וּלְכָל יִשְׂרָאֵל אָמֵן:
Háromszor mondják: Jó jel és jó szerencse legyen nekünk és egész Izráelnek. Ámen.
קוֹל דּוֹדִי הִנֵּה־זֶה בָּא מְדַלֵּג עַל־הֶהָרִים מְקַפֵּץ עַל־הַגְּבָעוֹת: דּוֹמֶה דוֹדִי לִצְבִי אוֹ לְעֹֽפֶר הָאַיָּלִים הִנֵּה־זֶה עוֹמֵד אַחַר כָּתְלֵֽנוּ מַשְׁגִּֽיחַ מִן־הַחַלֹּנוֹת מֵצִיץ מִן־הַחֲרַכִּים:
Szerelmesem hangja! Íme, jön, szökellve a hegyeken, ugrálva a halmokon. Szerelmesem olyan, mint a szarvas vagy a fiatal őz. Íme, falunk mögött áll, betekint az ablakokon, beles a rácsozaton.
שִׁיר לַמַּעֲלוֹת אֶשָּׂא עֵינַי אֶל־הֶהָרִים מֵאַֽיִן יָבֹא עֶזְרִי: עֶזְרִי מֵעִם יְהֹוָה עֹשֵׂה שָׁמַֽיִם וָאָֽרֶץ: אַל־יִתֵּן לַמּוֹט רַגְלֶֽךָ אַל־יָנוּם שֹׁמְרֶֽךָ: הִנֵּה לֹא־יָנוּם וְלֹא יִישָׁן שׁוֹמֵר יִשְׂרָאֵל: יְהֹוָה שֹׁמְרֶֽךָ יְהֹוָה צִלְּךָ עַל־יַד יְמִינֶֽךָ: יוֹמָם הַשֶּֽׁמֶשׁ לֹא־יַכֶּֽכָּה וְיָרֵֽחַ בַּלָּֽיְלָה: יְהֹוָה יִשְׁמָרְךָ מִכָּל־רָע יִשְׁמֹר אֶת־נַפְשֶֽׁךָ: יְהֹוָה יִשְׁמָר־צֵאתְךָ וּבוֹאֶֽךָ מֵעַתָּה וְעַד־עוֹלָם:
Zarándokének. Szememet a hegyek felé emelem, honnan jön segítségem? Segítségem az Örökkévalótól jön, az ég és a föld Alkotójától. Nem engedi, hogy lábad meginogjon, nem szunnyad Őrződ. Íme, nem szunnyad és nem alszik Izráel Őrzője. Az Örökkévaló a te őrződ, az Örökkévaló az árnyékod jobb kezed felől. Nappal nem árt neked a nap, sem a hold éjszaka. Az Örökkévaló megóv minden bajtól, megőrzi lelkedet, az Örökkévaló megőrzi jártodat és keltedet mostantól mindörökké.
הַלְ֒לוּיָהּ הַלְ֒לוּ־אֵל בְּקָדְשׁוֹ הַלְ֒לֽוּהוּ בִּרְקִֽיעַ עֻזּוֹ: הַלְ֒לֽוּהוּ בִגְבוּרֹתָיו הַלְ֒לֽוּהוּ כְּרֹב גֻּדְלוֹ: הַלְ֒לֽוּהוּ בְּתֵֽקַע שׁוֹפָר הַלְ֒לֽוּהוּ בְּנֵֽבֶל וְכִנּוֹר: הַלְ֒לֽוּהוּ בְּתֹף וּמָחוֹל הַלְ֒לֽוּהוּ בְּמִנִּים וְעֻגָב: הַלְ֒לֽוּהוּ בְצִלְצְלֵי־שָֽׁמַע הַלְ֒לֽוּהוּ בְּצִלְצְלֵי תְרוּעָה: כֹּל הַנְּשָׁמָה תְּהַלֵּל יָהּ הַלְ֒לוּיָהּ:
Dicsérjétek az Örökkévalót. Dicsérjétek a Mindenhatót szentélyében. Dicsérjétek az Örökkévalót hatalmának égboltozatán. Dicsérjétek Őt hatalmas tetteiért, dicsérjétek Őt nagyságának bősége szerint. Dicsérjétek Őt a sófár harsogásával, dicsérjétek Őt lanttal és hárfával. Dicsérjétek Őt dobbal és tánccal. Dicsérjétek Őt húros hangszerekkel és fuvolával. Dicsérjétek Őt zengő cintányérokkal. Dicsérjétek Őt harsogó cintányérokkal. Minden lélek dicsérje az Örökkévalót. Dicsérjétek az Örökkévalót. Minden lélek dicsérje az Örökkévalót. Dicsérjétek az Örökkévalót.
תָּנָא דְבֵי רַבִּי יִשְׁמָעֵאל אִלְמָלֵא לֹא זָכוּ יִשְׂרָאֵל אֶלָּא לְהַקְבִּיל פְּנֵי אֲבִיהֶם שֶׁבַּשָּׁמַֽיִם פַּֽעַם אַחַת בַּחֹֽדֶשׁ דַּיָּם אָמַר אַבַּיֵּי הִלְכָּךְ צָרִיךְ לְמֵימְרָא מְעֻמָּד: מִי זֹאת עוֹלָה מִן־הַמִּדְבָּר מִתְרַפֶּֽקֶת עַל־דּוֹדָהּ: וִיהִי רָצוֹן מִלְּפָנֶֽיךָ יְהֹוָה אֱלֹהַי וֵאלֹהֵי אֲבוֹתַי לְמַלֹּאת פְּגִימַת הַלְּבָנָה וְלֹא יִהְיֶה בָּהּ שׁוּם מִעוּט וִיְהִי אוֹר הַלְּבָנָה כְּאוֹר הַחַמָּה וּכְאוֹר שִׁבְעַת יְמֵי בְרֵאשִׁית כְּמוֹ שֶׁהָיְתָה קֹֽדֶם מִעוּטָהּ שֶׁנֶּאֱמַר אֶת־שְׁנֵי הַמְּאֹרוֹת הַגְּדֹלִים וְיִתְקַיֵּם בָּֽנוּ מִקְרָא שֶׁכָּתוּב וּבִקְשׁוּ אֶת־יְהֹוָה אֱלֹהֵיהֶם וְאֵת דָּוִיד מַלְכָּם אָמֵן:
Jismáél rabbi iskolájában így tanították: Még ha Izráelnek csak az adatott volna meg, hogy havonta egyszer üdvözölhessék mennyei Atyjukat, az is elég lenne nekik. Abbaje azt mondta: „Ezért állva kell elmondani.” Ki ez, aki feljön a pusztából, szerelmeséhez simulva? Legyen akaratod szerint, Örökkévaló, Istenünk és atyáink Istene, hogy betöltsd a hold fogyatkozását, hogy többé ne kisebbedjék; és legyen a hold fénye olyan, mint a nap fénye, és mint a teremtés hét napjának fénye, ahogyan az volt, mielőtt megkisebbedett, ahogyan mondva van: „A két nagy világító test.” És teljesedjen be rajtunk az Írás verse, amely ezt mondja: „Keresni fogják az Örökkévalót, Istenüket, és Dávidot, királyukat. Ámen.
לַמְנַצֵּֽחַ בִּנְגִינוֹת מִזְמוֹר שִׁיר: אֱלֹהִים יְחָנֵּֽנוּ וִיבָרְכֵֽנוּ יָאֵר פָּנָיו אִתָּֽנוּ סֶֽלָה: לָדַֽעַת בָּאָֽרֶץ דַּרְכֶּֽךָ בְּכָל־גּוֹיִם יְשׁוּעָתֶֽךָ: יוֹדֽוּךָ עַמִּים אֱלֹהִים יוֹדֽוּךָ עַמִּים כֻּלָּם: יִשְׂמְחוּ וִירַנְּנוּ לְאֻמִּים כִּי־תִשְׁפּוֹט עַמִּים מִישׁוֹר וּלְאֻמִּים בָּאָֽרֶץ תַּנְחֵם סֶֽלָה: יוֹדֽוּךָ עַמִּים אֱלֹהִים יוֹדֽוּךָ עַמִּים כֻּלָּם: אֶֽרֶץ נָתְנָה יְבוּלָהּ יְבָרְכֵֽנוּ אֱלֹהִים אֱלֹהֵֽינוּ: יְבָרְכֵֽנוּ אֱלֹהִים וְיִירְאוּ אוֹתוֹ כָּל אַפְסֵי אָֽרֶץ:
A karmesternek: zsoltár hangszeres zenével, ének. Legyen kegyes hozzánk Isten, és áldjon meg minket, ragyogtassa fel arcát közöttünk, szela; hogy megismerjék utadat a földön, és szabadításodat minden nemzet között. Hálát adnak Neked a népek, Isten, hálát ad Neked minden nép. Örvendeznek és ujjonganak a nemzetek, amikor igazsággal ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön, szela. Hálát adnak Neked a népek, Isten, hálát ad Neked minden nép. A föld megadta termését; Isten, a mi Istenünk, megáldott minket. Megáld minket Isten, és félni fogják Őt mind, a föld széléig.
אומרים עלינו לשבח וקדיש יתום
Az Álénut mondják, lásd a 000. oldalt.