Tehilim

10

לָמָה יְהוָה תַּעֲמֹד בְּרָחוֹק תַּעְלִים לְעִתּוֹת בַּצָּרָה:

Ó, Örökkévaló, miért állsz távol? Miért rejtőzöl el a szorongatás idején?

בְּגַאֲוַת רָשָׁע יִדְלַק עָנִי יִתָּפְשׂוּ בִּמְזִמּוֹת זוּ חָשָׁבוּ:

A gonosz gőgjében üldözi a szegényt. Akadjanak fenn a tervekben, amelyeket kiagyaltak.

כִּי הִלֵּל רָשָׁע עַל תַּאֲוַת נַפְשׁוֹ וּבֹצֵעַ בֵּרֵךְ נִאֵץ יְהוָה:

Mert a gonosz dicsekszik lelke vágyával, és a haszonleső áldja önmagát, miközben káromolja az Örökkévalót.

רָשָׁע כְּגֹבַהּ אַפּוֹ בַּל יִדְרֹשׁ אֵין אֱלֹהִים כָּל מְזִמּוֹתָיו:

A gonosz haragja tetőfokán; „Nem kéri számon; nincs Isten” mondja minden gondolata.

יָחִילוּ (דרכו) דְרָכָיו בְּכָל עֵת מָרוֹם מִשְׁפָּטֶיךָ מִנֶּגְדּוֹ כָּל צוֹרְרָיו יָפִיחַ בָּהֶם:

Útjai mindenkor sikeresek; ítéleteid messze vannak tőle. Minden ellenfelét lefújja.

אָמַר בְּלִבּוֹ בַּל אֶמּוֹט לְדֹר וָדֹר אֲשֶׁר לֹא בְרָע:

Azt mondja magában: „Nem fogok elesni; nemzedékről nemzedékre nem ér baj.”

אָלָה פִּיהוּ מָלֵא וּמִרְמוֹת וָתֹךְ תַּחַת לְשׁוֹנוֹ עָמָל וָאָוֶן:

Szája tele van átkozódással, csalással és álnoksággal; nyelve alatt ártalom és gonoszság van.

יֵשֵׁב בְּמַאְרַב חֲצֵרִים בַּמִּסְתָּרִים יַהֲרֹג נָקִי עֵינָיו לְחֵלְכָה יִצְפֹּנוּ:

A falvak rejtekhelyein ül lesben; rejtett helyeken öli meg az ártatlant; szemei a szerencsétlent lesik.

יֶאֱרֹב בַּמִּסְתָּר כְּאַרְיֵה בְסֻכֹּה יֶאֱרֹב לַחֲטוֹף עָנִי יַחְטֹף עָנִי בְּמָשְׁכוֹ בְרִשְׁתּוֹ:

Lesben áll rejtett helyen; mint oroszlán a barlangjában, lesben áll, hogy megragadja a szegényt; megragadja a szegényt, amikor hálójába vonja.

(ודכה) יִדְכֶּה יָשֹׁחַ וְנָפַל בַּעֲצוּמָיו (חלכאים) חֵיל כָּאִים:

Lekuporodik, lehajlik, és a megtört nép serege elhull jeladásaira.

אָמַר בְּלִבּוֹ שָׁכַח אֵל הִסְתִּיר פָּנָיו בַּל רָאָה לָנֶצַח:

Azt mondja szívében: „Isten elfeledte; elrejtette arcát, soha nem látja.”

קוּמָה יְהוָה אֵל נְשָׂא יָדֶךָ אַל תִּשְׁכַּח (עניים) עֲנָוִים:

Kelj fel, ó, Örökkévaló Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezz meg az alázatosakról.

עַל מֶה נִאֵץ רָשָׁע אֱלֹהִים אָמַר בְּלִבּוֹ לֹא תִּדְרֹשׁ:

Miért káromolta a gonosz Istent? Azt mondta szívében, hogy Te nem kéred számon.

רָאִתָה כִּי אַתָּה עָמָל וָכַעַס תַּבִּיט לָתֵת בְּיָדֶךָ עָלֶיךָ יַעֲזֹב חֵלֶכָה יָתוֹם אַתָּה הָיִיתָ עוֹזֵר:

Te láttad, mert Te tekintesz az ártalomra és a bosszúságra, hogy kezeddel megfizess; rád hagyatkozik a szerencsétlen; Te vagy az árva segítője.

שְׁבֹר זְרוֹעַ רָשָׁע וָרָע תִּדְרוֹשׁ רִשְׁעוֹ בַל תִּמְצָא:

Törd össze a gonosz karját; ami pedig a rosszat illeti, Te számon kéred gonoszságát, és nem találod többé.

יְהוָה מֶלֶךְ עוֹלָם וָעֶד אָבְדוּ גוֹיִם מֵאַרְצוֹ:

Az Örökkévaló király örökkön örökké; elvesznek a nemzetek földjéről.

תַּאֲוַת עֲנָוִים שָׁמַעְתָּ יְהוָה תָּכִין לִבָּם תַּקְשִׁיב אָזְנֶךָ:

Meghallod az alázatosak vágyát, ó, Örökkévaló; megerősíted szívüket, fülelsz feléjük,

לִשְׁפֹּט יָתוֹם וָדָךְ בַּל יוֹסִיף עוֹד לַעֲרֹץ אֱנוֹשׁ מִן הָאָרֶץ:

hogy igazságot szolgáltass az árvának és az elnyomottnak, hogy ne folytassa többé a gyenge sanyargatását a földről egy halandó ember.