תְּפִלָּה לְעָנִי כִי יַעֲטֹף וְלִפְנֵי יְהוָה יִשְׁפֹּךְ שִׂיחוֹ:
Imádság a szegény embernek, amikor elgyengül és kiönti panaszát az Örökkévaló előtt.
יְהוָה שִׁמְעָה תְפִלָּתִי וְשַׁוְעָתִי אֵלֶיךָ תָבוֹא:
Örökkévaló, hallgasd meg imámat, és kiáltásom jusson el Hozzád.
אַל תַּסְתֵּר פָּנֶיךָ מִמֶּנִּי בְּיוֹם צַר לִי הַטֵּה אֵלַי אָזְנֶךָ בְּיוֹם אֶקְרָא מַהֵר עֲנֵנִי:
Ne rejtsd el orcádat előlem; szorongatásom napján hajtsd hozzám füledet; amely napon hívlak, felelj nekem gyorsan.
כִּי כָלוּ בְעָשָׁן יָמָי וְעַצְמוֹתַי כְּמוֹקֵד נִחָרוּ:
Mert napjaim füstben enyésztek el, és csontjaim, mint a tűzhely, kiszáradtak.
הוּכָּה כָעֵשֶׂב וַיִּבַשׁ לִבִּי כִּי שָׁכַחְתִּי מֵאֲכֹל לַחְמִי:
Megverve, mint a fű, és elszáradt a szívem, mert elfelejtettem enni kenyeremet.
מִקּוֹל אַנְחָתִי דָּבְקָה עַצְמִי לִבְשָׂרִי:
Sóhajom hangjától csontjaim húsomhoz tapadtak.
דָּמִיתִי לִקְאַת מִדְבָּר הָיִיתִי כְּכוֹס חֳרָבוֹת:
Olyan lettem, mint a pusztaság madara; olyan lettem, mint a sivatag baglya.
שָׁקַדְתִּי וָאֶהְיֶה כְּצִפּוֹר בּוֹדֵד עַל גָּג:
Tűnődtem, és olyan vagyok, mint a magányos madár a háztetőn.
כָּל הַיּוֹם חֵרְפוּנִי אוֹיְבָי מְהוֹלָלַי בִּי נִשְׁבָּעוּ:
Egész nap gyaláznak ellenségeim; akik csúfolnak engem, énrám esküsznek.
כִּי אֵפֶר כַּלֶּחֶם אָכָלְתִּי וְשִׁקֻּוַי בִּבְכִי מָסָכְתִּי:
Mert hamut ettem, mint kenyeret, és italaimat sírással kevertem.
מִפְּנֵי זַעַמְךָ וְקִצְפֶּךָ כִּי נְשָׂאתַנִי וַתַּשְׁלִיכֵנִי:
Haragod és felindulásod miatt, mert felemeltél és lehajítottál engem.
יָמַי כְּצֵל נָטוּי וַאֲנִי כָּעֵשֶׂב אִיבָשׁ:
Napjaim olyanok, mint a nyúló árnyék, és kiszáradok, mint a fű.
וְאַתָּה יְהוָה לְעוֹלָם תֵּשֵׁב וְזִכְרְךָ לְדֹר וָדֹר:
De Te, Örökkévaló, örökké trónolsz, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre száll.
אַתָּה תָקוּם תְּרַחֵם צִיּוֹן כִּי עֵת לְחֶנְנָהּ כִּי בָא מוֹעֵד:
Felkelsz, megkönyörülsz Cionon, mert itt az ideje, hogy megkegyelmezz neki, mert eljött a kiszabott idő.
כִּי רָצוּ עֲבָדֶיךָ אֶת אֲבָנֶיהָ וְאֶת עֲפָרָהּ יְחֹנֵנוּ:
Mert szolgáid megkívánták köveit, és megkedvelték porát.
וְיִירְאוּ גוֹיִם אֶת שֵׁם יְהוָה וְכָל מַלְכֵי הָאָרֶץ אֶת כְּבוֹדֶךָ:
És félni fogják a nemzetek az Örökkévaló nevét, és a föld minden királya dicsőségedet.
כִּי בָנָה יְהוָה צִיּוֹן נִרְאָה בִּכְבוֹדוֹ:
Mert felépítette az Örökkévaló Ciont; megjelent dicsőségében.
פָּנָה אֶל תְּפִלַּת הָעַרְעָר וְלֹא בָזָה אֶת תְּפִלָּתָם:
A kiáltók imájához fordult, és nem vetette meg imádságukat.
תִּכָּתֶב זֹאת לְדוֹר אַחֲרוֹן וְעַם נִבְרָא יְהַלֶּל יָהּ:
Írattassék ez fel a későbbi nemzedéknek, és egy újjáteremtett nép dicsérni fogja Jáht.
כִּי הִשְׁקִיף מִמְּרוֹם קָדְשׁוֹ יְהוָה מִשָּׁמַיִם אֶל אֶרֶץ הִבִּיט:
Mert letekintett szent magasságából; az Örökkévaló az égből a földre nézett,
לִשְׁמֹעַ אֶנְקַת אָסִיר לְפַתֵּחַ בְּנֵי תְמוּתָה:
Hogy meghallja a fogoly kiáltását, hogy megszabadítsa a haldokló nemzet fiait;
לְסַפֵּר בְּצִיּוֹן שֵׁם יְהוָה וּתְהִלָּתוֹ בִּירוּשָׁלִָם:
Hogy hirdessék Cionban az Örökkévaló nevét és dicséretét Jeruzsálemben.
בְּהִקָּבֵץ עַמִּים יַחְדָּו וּמַמְלָכוֹת לַעֲבֹד אֶת יְהוָה:
Amikor összegyűlnek a népek és a királyságok, hogy az Örökkévalót szolgálják.
עִנָּה בַדֶּרֶךְ (כחו) כֹּחִי קִצַּר יָמָי:
Megtörte erőmet az úton; megrövidítette napjaimat.
אֹמַר אֵלִי אַל תַּעֲלֵנִי בַּחֲצִי יָמָי בְּדוֹר דּוֹרִים שְׁנוֹתֶיךָ:
Azt mondom: „Istenem, ne ragadj el napjaim közepén, Te, akinek évei nemzedékről nemzedékre tartanak.
לְפָנִים הָאָרֶץ יָסַדְתָּ וּמַעֲשֵׂה יָדֶיךָ שָׁמָיִם:
Kezdetben Te alapoztad meg a földet, és az egek kezeid alkotásai.
הֵמָּה יֹאבֵדוּ וְאַתָּה תַעֲמֹד וְכֻלָּם כַּבֶּגֶד יִבְלוּ כַּלְּבוּשׁ תַּחֲלִיפֵם וְיַחֲלֹפוּ:
Azok elvesznek, de Te megmaradsz, és mindannyian elrothadnak, mint a ruha; mint öltözéket, úgy forgatod át őket, és elmúlnak.
וְאַתָּה הוּא וּשְׁנוֹתֶיךָ לֹא יִתָּמּוּ:
De Te ugyanaz vagy, és éveidnek nem lesz vége.
בְּנֵי עֲבָדֶיךָ יִשְׁכּוֹנוּ וְזַרְעָם לְפָנֶיךָ יִכּוֹן:
Szolgáid gyermekei laknak majd, és magvuk megszilárdul Teelőtted.”