שִׁיר הַמַּעֲלוֹת רַבַּת צְרָרוּנִי מִנְּעוּרַי יֹאמַר נָא יִשְׂרָאֵל:
Zarándokének. Sokat sanyargattak engem ifjúságomtól fogva, mondja most Izráel.
רַבַּת צְרָרוּנִי מִנְּעוּרָי גַּם לֹא יָכְלוּ לִי:
Sokat sanyargattak engem ifjúságomtól fogva, mégsem győztek le engem.
עַל גַּבִּי חָרְשׁוּ חֹרְשִׁים הֶאֱרִיכוּ (למענותם) לְמַעֲנִיתָם:
Hátamon szántottak a szántók; hosszúra húzták barázdájukat.
יְהוָה צַדִּיק קִצֵּץ עֲבוֹת רְשָׁעִים:
Igazságos az Örökkévaló; elvágja a gonoszok köteleit.
יֵבֹשׁוּ וְיִסֹּגוּ אָחוֹר כֹּל שֹׂנְאֵי צִיּוֹן:
Szégyenüljenek meg és hátráljanak vissza mindazok, akik gyűlölik Ciont.
יִהְיוּ כַּחֲצִיר גַּגּוֹת שֶׁקַּדְמַת שָׁלַף יָבֵשׁ:
Legyenek olyanok, mint a háztetők füve, mely elszárad, mielőtt kitépik.
שֶׁלֹּא מִלֵּא כַפּוֹ קוֹצֵר וְחִצְנוֹ מְעַמֵּר:
Amellyel nem tölti meg kezét az arató, sem ölét a kévekötő.
וְלֹא אָמְרוּ הָעֹבְרִים בִּרְכַּת יְהוָה אֲלֵיכֶם בֵּרַכְנוּ אֶתְכֶם בְּשֵׁם יְהוָה:
És nem mondják az arra járók: „Az Örökkévaló áldása legyen rajtatok; megáldunk titeket az Örökkévaló Nevében.”