לַמְנַצֵּחַ לְדָוִד אָמַר נָבָל בְּלִבּוֹ אֵין אֱלֹהִים הִשְׁחִיתוּ הִתְעִיבוּ עֲלִילָה אֵין עֹשֵׂה טוֹב:
A karmesternek, Dávidtól; az ostoba azt mondta szívében; romlottul cselekedtek; utálatos tetteket követtek el; nincs senki, aki jót tenne.
יְהוָה מִשָּׁמַיִם הִשְׁקִיף עַל בְּנֵי אָדָם לִרְאוֹת הֲיֵשׁ מַשְׂכִּיל דֹּרֵשׁ אֶת אֱלֹהִים:
Az Örökkévaló az égből letekintett az emberek fiaira, hogy lássa, van-e értelmes ember, aki keresi az Örökkévalót.
הַכֹּל סָר יַחְדָּו נֶאֱלָחוּ אֵין עֹשֵׂה טוֹב אֵין גַּם אֶחָד:
Mindnyájan elfordultak; együtt megromlottak; nincs senki, aki jót tenne, egy sem.
הֲלֹא יָדְעוּ כָּל פֹּעֲלֵי אָוֶן אֹכְלֵי עַמִּי אָכְלוּ לֶחֶם יְהוָה לֹא קָרָאוּ:
Hát nem tudják mind, akik gonoszságot művelnek? Akik felfalják népemet, mintha kenyeret ennének; nem hívták segítségül az Örökkévalót.
שָׁם פָּחֲדוּ פָחַד כִּי אֱלֹהִים בְּדוֹר צַדִּיק:
Ott rettegtek nagy félelemmel, mert Isten az igaz nemzedékében van.
עֲצַת עָנִי תָבִישׁוּ כִּי יְהוָה מַחְסֵהוּ:
Megszégyenítitek a szegény tervét, mert az Örökkévaló az ő menedéke.
מִי יִתֵּן מִצִּיּוֹן יְשׁוּעַת יִשְׂרָאֵל בְּשׁוּב יְהוָה שְׁבוּת עַמּוֹ יָגֵל יַעֲקֹב יִשְׂמַח יִשְׂרָאֵל:
Bárcsak eljönne Izrael szabadulása a Cionról; amikor az Örökkévaló visszafordítja népe fogságát, ujjong Jákob, örvendezik Izrael.