לַמְנַצֵּחַ מִזְמוֹר לְדָוִד:
A karmesternek, Dávid éneke.
עַד אָנָה יְהוָה תִּשְׁכָּחֵנִי נֶצַח עַד אָנָה תַּסְתִּיר אֶת פָּנֶיךָ מִמֶּנִּי:
Meddig, ó, Örökkévaló? Örökre elfeledsz engem? Meddig rejted el arcodat előlem?
עַד אָנָה אָשִׁית עֵצוֹת בְּנַפְשִׁי יָגוֹן בִּלְבָבִי יוֹמָם עַד אָנָה יָרוּם אֹיְבִי עָלָי:
Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódva szívemben napról napra; meddig kerekedik fölém ellenségem?
הַבִּיטָה עֲנֵנִי יְהוָה אֱלֹהָי הָאִירָה עֵינַי פֶּן אִישַׁן הַמָּוֶת:
Tekints rám és válaszolj nekem, ó, Örökkévaló, Istenem; világosítsd meg szemeimet, nehogy a halál álmát aludjam.
פֶּן יֹאמַר אֹיְבִי יְכָלְתִּיו צָרַי יָגִילוּ כִּי אֶמּוֹט:
Nehogy ellenségem azt mondja: „Legyőztem őt”; ellenfeleim örvendeznek, amikor megtántorodom.
וַאֲנִי בְּחַסְדְּךָ בָטַחְתִּי יָגֵל לִבִּי בִּישׁוּעָתֶךָ אָשִׁירָה לַיהוָה כִּי גָמַל עָלָי:
De én szeretetedben bíztam, szívem örvendezik szabadításodban; énekelek az Örökkévalónak, mert jót tett velem.