Tehilim

22

לַמְנַצֵּחַ עַל אַיֶּלֶת הַשַּׁחַר מִזְמוֹר לְדָוִד:

A karmesternek, a hajnal szarvasünője szerint, Dávid zsoltára.

אֵלִי אֵלִי לָמָה עֲזַבְתָּנִי רָחוֹק מִישׁוּעָתִי דִּבְרֵי שַׁאֲגָתִי:

Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Távol vagy megmentésemtől és nyögésem szavaitól.

אֱלֹהַי אֶקְרָא יוֹמָם וְלֹא תַעֲנֶה וְלַיְלָה וְלֹא דוּמִיָּה לִי:

Istenem, nappal kiáltok és nem felelsz, és éjjel sem hallgatok el.

וְאַתָּה קָדוֹשׁ יוֹשֵׁב תְּהִלּוֹת יִשְׂרָאֵל:

De Te szent vagy; Te trónolsz Izrael dicséretein.

בְּךָ בָּטְחוּ אֲבֹתֵינוּ בָּטְחוּ וַתְּפַלְּטֵמוֹ:

Őseink Benned bíztak; bíztak, és Te megmentetted őket.

אֵלֶיךָ זָעֲקוּ וְנִמְלָטוּ בְּךָ בָטְחוּ וְלֹא בוֹשׁוּ:

Hozzád kiáltottak és megmenekültek; Benned bíztak és nem szégyenültek meg.

וְאָנֹכִי תוֹלַעַת וְלֹא אִישׁ חֶרְפַּת אָדָם וּבְזוּי עָם:

De én féreg vagyok és nem ember; emberek gyalázata, népek megvetettje.

כָּל רֹאַי יַלְעִגוּ לִי יַפְטִירוּ בְשָׂפָה יָנִיעוּ רֹאשׁ:

Mindazok, akik látnak, gúnyolnak engem; ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják.

גֹּל אֶל יְהוָה יְפַלְּטֵהוּ יַצִּילֵהוּ כִּי חָפֵץ בּוֹ:

Vesse bizalmát az Örökkévalóra, és Ő megmenti őt; megszabadítja őt, mert kedvét leli benne.

כִּי אַתָּה גֹחִי מִבָּטֶן מַבְטִיחִי עַל שְׁדֵי אִמִּי:

Mert Te húztál ki engem az anyaméhből; biztonságba helyeztél anyám emlőin.

עָלֶיךָ הָשְׁלַכְתִּי מֵרָחֶם מִבֶּטֶן אִמִּי אֵלִי אָתָּה:

Reád voltam vetve születésemtől fogva; anyám méhétől Te vagy az én Istenem.

אַל תִּרְחַק מִמֶּנִּי כִּי צָרָה קְרוֹבָה כִּי אֵין עוֹזֵר:

Ne távolodj el tőlem, mert közel a szorongatás; mert nincs, aki segítsen.

סְבָבוּנִי פָּרִים רַבִּים אַבִּירֵי בָשָׁן כִּתְּרוּנִי:

Nagy bikák vettek körül engem; Básán hatalmasai vettek körül.

פָּצוּ עָלַי פִּיהֶם אַרְיֵה טֹרֵף וְשֹׁאֵג:

Kitátották rám szájukat, mint a tépő, ordító oroszlán.

כַּמַּיִם נִשְׁפַּכְתִּי וְהִתְפָּרְדוּ כָּל עַצְמוֹתָי הָיָה לִבִּי כַּדּוֹנָג נָמֵס בְּתוֹךְ מֵעָי:

Kiöntettem, mint a víz, és minden csontom kifordult; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belsőmben.

יָבֵשׁ כַּחֶרֶשׂ כֹּחִי וּלְשׁוֹנִי מֻדְבָּק מַלְקוֹחָי וְלַעֲפַר מָוֶת תִּשְׁפְּתֵנִי:

Erőm kiszáradt, mint a cserép, és nyelvem ínyemhez tapad; és a halál porába fektetsz engem.

כִּי סְבָבוּנִי כְּלָבִים עֲדַת מְרֵעִים הִקִּיפוּנִי כָּאֲרִי יָדַי וְרַגְלָי:

Mert kutyák vettek körül engem; gonosztevők csapata fogott körül, mint oroszlán, kezeimet és lábaimat.

אֲסַפֵּר כָּל עַצְמוֹתָי הֵמָּה יַבִּיטוּ יִרְאוּ בִי:

Megszámlálom minden csontomat. Ők néznek és kárörvendnek rajtam.

יְחַלְּקוּ בְגָדַי לָהֶם וְעַל לְבוּשִׁי יַפִּילוּ גוֹרָל:

Megosztoznak ruháimon egymás közt, és köntösömre sorsot vetnek.

וְאַתָּה יְהוָה אַל תִּרְחָק אֱיָלוּתִי לְעֶזְרָתִי חוּשָׁה:

De Te, Örökkévaló, ne távolodj el; erősségem, siess segítségemre.

הַצִּילָה מֵחֶרֶב נַפְשִׁי מִיַּד כֶּלֶב יְחִידָתִי:

Mentsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet a kutya markából.

הוֹשִׁיעֵנִי מִפִּי אַרְיֵה וּמִקַּרְנֵי רֵמִים עֲנִיתָנִי:

Ments meg az oroszlán szájából, mint a vadökrök szarvaitól; Te válaszoltál nekem.

אֲסַפְּרָה שִׁמְךָ לְאֶחָי בְּתוֹךְ קָהָל אֲהַלְלֶךָּ:

Hirdetem Nevedet testvéreimnek; a gyülekezet közepette dicsérlek Téged.

יִרְאֵי יְהוָה הַלְלוּהוּ כָּל זֶרַע יַעֲקֹב כַּבְּדוּהוּ וְגוּרוּ מִמֶּנּוּ כָּל זֶרַע יִשְׂרָאֵל:

Ti, akik félitek az Örökkévalót, dicsérjétek Őt; Jákob egész magva, tiszteljétek Őt, és féljétek Őt, Izrael egész magva.

כִּי לֹא בָזָה וְלֹא שִׁקַּץ עֱנוּת עָנִי וְלֹא הִסְתִּיר פָּנָיו מִמֶּנּוּ וּבְשַׁוְּעוֹ אֵלָיו שָׁמֵעַ:

Mert nem vetette meg és nem utálta meg a szegény kiáltását, és nem rejtette el tőle arcát; és amikor hozzá kiáltott, meghallgatta.

מֵאִתְּךָ תְהִלָּתִי בְּקָהָל רָב נְדָרַי אֲשַׁלֵּם נֶגֶד יְרֵאָיו:

Tőled van dicséretem a nagy gyülekezetben; fogadalmaimat megfizetem azok jelenlétében, akik félik Őt.

יֹאכְלוּ עֲנָוִים וְיִשְׂבָּעוּ יְהַלְלוּ יְהוָה דֹּרְשָׁיו יְחִי לְבַבְכֶם לָעַד:

Az alázatosak esznek és jóllaknak; dicsérik az Örökkévalót, akik Őt keresik; éljen szívetek mindörökké.

יִזְכְּרוּ וְיָשֻׁבוּ אֶל יְהוָה כָּל אַפְסֵי אָרֶץ וְיִשְׁתַּחֲווּ לְפָנֶיךָ כָּל מִשְׁפְּחוֹת גּוֹיִם:

A föld minden határa megemlékezik és visszatér az Örökkévalóhoz, és a nemzetek minden családja leborul Előtted.

כִּי לַיהוָה הַמְּלוּכָה וּמֹשֵׁל בַּגּוֹיִם:

Mert az Örökkévalóé a királyság, és Ő uralkodik a nemzeteken.

אָכְלוּ וַיִּשְׁתַּחֲוּוּ כָּל דִּשְׁנֵי אֶרֶץ לְפָנָיו יִכְרְעוּ כָּל יוֹרְדֵי עָפָר וְנַפְשׁוֹ לֹא חִיָּה:

Megeszik a föld minden javát és leborulnak; Előtte térdel le mindenki, aki a porba száll, és aki lelkét nem tudja életben tartani.

זֶרַע יַעַבְדֶנּוּ יְסֻפַּר לַאדֹנָי לַדּוֹר:

A mag, amely Őt szolgálja; hírül adatik a nemzedéknek az Örökkévalóról.

יָבֹאוּ וְיַגִּידוּ צִדְקָתוֹ לְעַם נוֹלָד כִּי עָשָׂה:

Eljönnek és hirdetik igazságát a születendő népnek, azt, amit Ő cselekedett.