מִזְמוֹר שִׁיר חֲנֻכַּת הַבַּיִת לְדָוִד:
Zsoltár; a Ház felavatásának éneke, Dávidtól.
אֲרוֹמִמְךָ יְהוָה כִּי דִלִּיתָנִי וְלֹא שִׂמַּחְתָּ אֹיְבַי לִי:
Magasztallak Téged, Örökkévaló, mert felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
יְהוָה אֱלֹהָי שִׁוַּעְתִּי אֵלֶיךָ וַתִּרְפָּאֵנִי:
Örökkévaló, Istenem, Hozzád kiáltottam, és Te meggyógyítottál engem.
יְהוָה הֶעֱלִיתָ מִן שְׁאוֹל נַפְשִׁי חִיִּיתַנִי (מיורדי) מִיָּרְדִי בוֹר:
Örökkévaló, felhoztad lelkemet a sírból; életre keltettél a gödörbe szállásomtól.
זַמְּרוּ לַיהוָה חֲסִידָיו וְהוֹדוּ לְזֵכֶר קָדְשׁוֹ:
Énekeljetek az Örökkévalónak, jámborai, és adjatok hálát szent Nevének.
כִּי רֶגַע בְּאַפּוֹ חַיִּים בִּרְצוֹנוֹ בָּעֶרֶב יָלִין בֶּכִי וְלַבֹּקֶר רִנָּה:
Mert haragja csak egy pillanatig tart; élet fakad jóakaratából; este sírás vendégeskedhet, de reggelre örvendező ének jön.
וַאֲנִי אָמַרְתִּי בְשַׁלְוִי בַּל אֶמּוֹט לְעוֹלָם:
És azt mondtam nyugalmamban: „Soha nem fogok megingani.”
יְהוָה בִּרְצוֹנְךָ הֶעֱמַדְתָּה לְהַרְרִי עֹז הִסְתַּרְתָּ פָנֶיךָ הָיִיתִי נִבְהָל:
Örökkévaló, akaratoddal erőssé tetted hegyemet, elrejtetted arcodat, és megrémültem.
אֵלֶיךָ יְהוָה אֶקְרָא וְאֶל אֲדֹנָי אֶתְחַנָּן:
Hozzád, Örökkévaló, kiáltottam, és az Örökkévalóhoz könyörögtem.
מַה בֶּצַע בְּדָמִי בְּרִדְתִּי אֶל שָׁחַת הֲיוֹדְךָ עָפָר הֲיַגִּיד אֲמִתֶּךָ:
„Mi haszon van véremben, ha leszállok a sírba? Vajon a por hálát ad-e Neked; hirdeti-e igazságodat?
שְׁמַע יְהוָה וְחָנֵּנִי יְהוָה הֱיֵה עֹזֵר לִי:
Halld meg, Örökkévaló, és könyörülj rajtam; Örökkévaló, légy segítőm.”
הָפַכְתָּ מִסְפְּדִי לְמָחוֹל לִי פִּתַּחְתָּ שַׂקִּי וַתְּאַזְּרֵנִי שִׂמְחָה:
Gyászomat tánccá változtattad nekem; megoldottad zsákruhámat és örömmel öveztél fel engem.
לְמַעַן יְזַמֶּרְךָ כָבוֹד וְלֹא יִדֹּם יְהוָה אֱלֹהַי לְעוֹלָם אוֹדֶךָּ:
Hogy lelkem dicséretet zengjen Neked és el ne hallgasson. Örökkévaló, Istenem, örökké hálát adok Neked.