מִזְמוֹר לְאָסָף אַךְ טוֹב לְיִשְׂרָאֵל אֱלֹהִים לְבָרֵי לֵבָב:
Ászáf éneke. Bizony, jó Isten Jiszráélhez, a tiszta szívűekhez.
וַאֲנִי כִּמְעַט (נטוי) נָטָיוּ רַגְלָי כְּאַיִן (שפכה) שֻׁפְּכוּ אֲשֻׁרָי:
De ami engem illet, lábaim majdnem letértek, egy pillanat alatt majdnem elcsúsztak lépteim.
כִּי קִנֵּאתִי בַּהוֹלְלִים שְׁלוֹם רְשָׁעִים אֶרְאֶה:
Mert irigyeltem a gőgösöket; láttam a gonoszok nyugalmát.
כִּי אֵין חַרְצֻבּוֹת לְמוֹתָם וּבָרִיא אוּלָם:
Mert nincsenek bilincsek haláluknál, és egészségük szilárd.
בַּעֲמַל אֱנוֹשׁ אֵינֵמוֹ וְעִם אָדָם לֹא יְנֻגָּעוּ:
A halandó ember fáradozásában nincsenek, és nem sújtja őket az emberekkel együtt csapás.
לָכֵן עֲנָקַתְמוֹ גַאֲוָה יַעֲטָף שִׁית חָמָס לָמוֹ:
Ezért nyakláncként viselik a gőgöt; az erőszak, amelyet elkövetnek, beburkolja csípőjüket.
יָצָא מֵחֵלֶב עֵינֵמוֹ עָבְרוּ מַשְׂכִּיּוֹת לֵבָב:
Kövérségüktől kidülled szemük; felülmúlták szívük képzelgéseit.
יָמִיקוּ וִידַבְּרוּ בְרָע עֹשֶׁק מִמָּרוֹם יְדַבֵּרוּ:
Falnak, és gonoszul beszélnek elnyomásról; a Magasságosról beszélnek.
שַׁתּוּ בַשָּׁמַיִם פִּיהֶם וּלְשׁוֹנָם תִּהֲלַךְ בָּאָרֶץ:
Szájukat az Ég ellen vetették, és nyelvük a földön jár.
לָכֵן (ישיב) יָשׁוּב עַמּוֹ הֲלֹם וּמֵי מָלֵא יִמָּצוּ לָמוֹ:
Ezért visszatér ide az Ő népe, és a teli patak vizeit szívják fel maguknak.
וְאָמְרוּ אֵיכָה יָדַע אֵל וְיֵשׁ דֵּעָה בְעֶלְיוֹן:
És azt mondják: „Hogyan tudná Isten, és van-e tudás a Magasságosban?”
הִנֵּה אֵלֶּה רְשָׁעִים וְשַׁלְוֵי עוֹלָם הִשְׂגּוּ חָיִל:
Íme, ezek gonoszok, mégis nyugton vannak a világban, és gyarapították vagyonukat.
אַךְ רִיק זִכִּיתִי לְבָבִי וָאֶרְחַץ בְּנִקָּיוֹן כַּפָּי:
De hiába tisztítottam meg szívemet, és mostam tisztaságban kezeimet.
וָאֱהִי נָגוּעַ כָּל הַיּוֹם וְתוֹכַחְתִּי לַבְּקָרִים:
És sújtott engem csapás egész nap, és fenyítésem minden reggel ott volt.
אִם אָמַרְתִּי אֲסַפְּרָה כְמוֹ הִנֵּה דוֹר בָּנֶיךָ בָגָדְתִּי:
Ha azt mondtam volna: „Elbeszélem úgy, ahogy van”, íme, gyermekeid nemzedékét árulóvá tettem volna.
וָאֲחַשְּׁבָה לָדַעַת זֹאת עָמָל (היא) הוּא בְעֵינָי:
És amikor azon töprengtem, hogy ezt megértsem, bűnnek tűnt szememben.
עַד אָבוֹא אֶל מִקְדְּשֵׁי אֵל אָבִינָה לְאַחֲרִיתָם:
Amíg el nem jutottam Isten szentélyeibe, és meg nem értettem végüket.
אַךְ בַּחֲלָקוֹת תָּשִׁית לָמוֹ הִפַּלְתָּם לְמַשּׁוּאוֹת:
Csak csúszós helyekre állítod őket; romlásba taszítod őket.
אֵיךְ הָיוּ לְשַׁמָּה כְרָגַע סָפוּ תַמּוּ מִן בַּלָּהוֹת:
Hogyan lettek pillanat alatt pusztává! Teljesen elemésztették őket a rémségek.
כַּחֲלוֹם מֵהָקִיץ אֲדֹנָי בָּעִיר צַלְמָם תִּבְזֶה:
Mint ébredés nélküli álom; ó Örökkévaló, a városban megveted alakjukat.
כִּי יִתְחַמֵּץ לְבָבִי וְכִלְיוֹתַי אֶשְׁתּוֹנָן:
Mert szívem forrongott, és bensőm tűhegyre került.
וַאֲנִי בַעַר וְלֹא אֵדָע בְּהֵמוֹת הָיִיתִי עִמָּךְ:
De én esztelen voltam és nem tudtam; olyan voltam Előtted, mint egy barom.
וַאֲנִי תָמִיד עִמָּךְ אָחַזְתָּ בְּיַד יְמִינִי:
Mégis szüntelenül Veled voltam; megragadtad jobb kezemet.
בַּעֲצָתְךָ תַנְחֵנִי וְאַחַר כָּבוֹד תִּקָּחֵנִי:
Tanácsoddal vezettél engem, és azután dicsőségre fogadtál engem.
מִי לִי בַשָּׁמָיִם וְעִמְּךָ לֹא חָפַצְתִּי בָאָרֶץ:
Ki van nekem az égben? És Rajtad kívül semmit sem kívánok a földön.
כָּלָה שְׁאֵרִי וּלְבָבִי צוּר לְבָבִי וְחֶלְקִי אֱלֹהִים לְעוֹלָם:
Testem és szívem epekedik; Isten a szívem kősziklája és örökké az osztályrészem.
כִּי הִנֵּה רְחֵקֶיךָ יֹאבֵדוּ הִצְמַתָּה כָּל זוֹנֶה מִמֶּךָּ:
Mert íme, akik eltávolodtak Tőled, elvesznek; kiirtasz mindenkit, aki hűtlenül elhagy Téged.
וַאֲנִי קִרֲבַת אֱלֹהִים לִי טוֹב שַׁתִּי בַּאדֹנָי יְהוִֹה מַחְסִי לְסַפֵּר כָּל מַלְאֲכוֹתֶיךָ:
Ami pedig engem illet, Isten közelsége az én javam; az Úrban, az Örökkévalóban helyeztem el menedékemet, hogy elbeszéljem minden küldetésedet.