מִזְמוֹר לְאָסָף אֱלֹהִים בָּאוּ גוֹיִם בְּנַחֲלָתֶךָ טִמְּאוּ אֶת הֵיכַל קָדְשֶׁךָ שָׂמוּ אֶת יְרוּשָׁלִַם לְעִיִּים:
Aszáf éneke. Ó Isten! Nemzetek jöttek örökségedbe, megfertőztették szent Szentélyedet, Jeruzsálemet romhalmazzá tették.
נָתְנוּ אֶת נִבְלַת עֲבָדֶיךָ מַאֲכָל לְעוֹף הַשָּׁמָיִם בְּשַׂר חֲסִידֶיךָ לְחַיְתוֹ אָרֶץ:
Szolgáid holttesteit eledelül adták az ég madarainak, kegyeseid húsát a föld vadjainak.
שָׁפְכוּ דָמָם כַּמַּיִם סְבִיבוֹת יְרוּשָׁלִָם וְאֵין קוֹבֵר:
Vérüket úgy ontották, mint a vizet, Jeruzsálem körül, és senki sem temeti el [őket].
הָיִינוּ חֶרְפָּה לִשְׁכֵנֵינוּ לַעַג וָקֶלֶס לִסְבִיבוֹתֵינוּ:
Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, gúnnyá és csúfsággá a körülöttünk lévőknek.
עַד מָה יְהוָה תֶּאֱנַף לָנֶצַח תִּבְעַר כְּמוֹ אֵשׁ קִנְאָתֶךָ:
Meddig, ó Örökkévaló? Örökké haragszol-e? Tüzként ég-e féltékenységed?
שְׁפֹךְ חֲמָתְךָ אֶל הַגּוֹיִם אֲשֶׁר לֹא יְדָעוּךָ וְעַל מַמְלָכוֹת אֲשֶׁר בְּשִׁמְךָ לֹא קָרָאוּ:
Öntsd ki haragodat a nemzetekre, amelyek nem ismernek Téged, és a királyságokra, amelyek nem hívták segítségül nevedet.
כִּי אָכַל אֶת יַעֲקֹב וְאֶת נָוֵהוּ הֵשַׁמּוּ:
Mert felfalták Jákobot, és pusztává tették hajlékát.
אַל תִּזְכָּר לָנוּ עֲוֹנֹת רִאשֹׁנִים מַהֵר יְקַדְּמוּנוּ רַחֲמֶיךָ כִּי דַלּוֹנוּ מְאֹד:
Ne emlékezz meg ellenünk a korábbi bűnökről; jöjjön elénk gyorsan irgalmad, mert nagyon elszegényedtünk.
עָזְרֵנוּ אֱלֹהֵי יִשְׁעֵנוּ עַל דְּבַר כְּבוֹד שְׁמֶךָ וְהַצִּילֵנוּ וְכַפֵּר עַל חַטֹּאתֵינוּ לְמַעַן שְׁמֶךָ:
Segíts rajtunk, ó szabadításunk Istene, neved dicsőségéért, és ments meg minket, és engeszteld meg bűneinket neved kedvéért.
לָמָּה יֹאמְרוּ הַגּוֹיִם אַיֵּה אֱלֹהֵיהֶם יִוָּדַע (בגיים) בַּגּוֹיִם לְעֵינֵינוּ נִקְמַת דַּם עֲבָדֶיךָ הַשָּׁפוּךְ:
Miért mondanák a nemzetek: „Hol van az ő Istenük?” Legyen ismeretté a nemzetek között, szemünk láttára, szolgáid kiontott vérének megtorlása.
תָּבוֹא לְפָנֶיךָ אֶנְקַת אָסִיר כְּגֹדֶל זְרוֹעֲךָ הוֹתֵר בְּנֵי תְמוּתָה:
Jusson Eléd a fogoly kiáltása; karod nagysága szerint szabadítsd meg a halálra szántak gyermekeit.
וְהָשֵׁב לִשְׁכֵנֵינוּ שִׁבְעָתַיִם אֶל חֵיקָם חֶרְפָּתָם אֲשֶׁר חֵרְפוּךָ אֲדֹנָי:
És fizess meg szomszédainknak hétszeresen kebelükbe a gyalázatért, amellyel Téged gyaláztak, ó Örökkévaló.
וַאֲנַחְנוּ עַמְּךָ וְצֹאן מַרְעִיתֶךָ נוֹדֶה לְּךָ לְעוֹלָם לְדֹר וָדֹר נְסַפֵּר תְּהִלָּתֶךָ:
De mi, a Te néped és legelőd nyája, hálát adunk Neked örökre; minden nemzedéknek elbeszéljük dicséretedet.