Tehilim

120

שִׁיר הַמַּעֲלוֹת אֶל יְהוָה בַּצָּרָתָה לִּי קָרָאתִי וַיַּעֲנֵנִי:

Zarándokének. Nyomorúságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam, és Ő felelt nekem.

יְהוָה הַצִּילָה נַפְשִׁי מִשְּׂפַת שֶׁקֶר מִלָּשׁוֹן רְמִיָּה:

Ó Örökkévaló, mentsd meg lelkemet a hazug ajkaktól, a csalárd nyelvtől.

מַה יִּתֵּן לְךָ וּמַה יֹּסִיף לָךְ לָשׁוֹן רְמִיָּה:

Mit adhat neked, és mit toldhat hozzád, te csalárd nyelv?

חִצֵּי גִבּוֹר שְׁנוּנִים עִם גַּחֲלֵי רְתָמִים:

Hatalmas vitéz éles nyilai, rekettyeparázzsal.

אוֹיָה לִי כִּי גַרְתִּי מֶשֶׁךְ שָׁכַנְתִּי עִם אָהֳלֵי קֵדָר:

Jaj nekem, mert Mesekben jövevénykedtem; Kédár sátrai között laktam.

רַבַּת שָׁכְנָה לָּהּ נַפְשִׁי עִם שׂוֹנֵא שָׁלוֹם:

Sokáig lakott lelkem azokkal, akik gyűlölik a békét.

אֲנִי שָׁלוֹם וְכִי אֲדַבֵּר הֵמָּה לַמִּלְחָמָה:

Én békességet akarok, de amikor szólok, ők háborút indítanak.