Tehilim

141

מִזְמוֹר לְדָוִד יְהוָה קְרָאתִיךָ חוּשָׁה לִּי הַאֲזִינָה קוֹלִי בְּקָרְאִי לָךְ:

Dávid zsoltára. Örökkévaló, hívtalak Téged; siess hozzám, figyelj hangomra, amikor Hozzád kiáltok.

תִּכּוֹן תְּפִלָּתִי קְטֹרֶת לְפָנֶיךָ מַשְׂאַת כַּפַּי מִנְחַת עָרֶב:

Imádságom szálljon föl, mint a füstölőszer színed előtt, kezeim fölemelése, mint az esti áldozat.

שִׁיתָה יְהוָה שָׁמְרָה לְפִי נִצְּרָה עַל דַּל שְׂפָתָי:

Örökkévaló, állíts őrt szám elé; vigyázz ajkaim kapujára.

אַל תַּט לִבִּי לְדָבָר רָע לְהִתְעוֹלֵל עֲלִלוֹת בְּרֶשַׁע אֶת אִישִׁים פֹּעֲלֵי אָוֶן וּבַל אֶלְחַם בְּמַנְעַמֵּיהֶם:

Ne hajtsd szívemet gonosz dologra, hogy gonoszságot cselekedjek a bűnt művelő emberekkel, és ne részesüljek lakomáikból.

יֶהֶלְמֵנִי צַדִּיק חֶסֶד וְיוֹכִיחֵנִי שֶׁמֶן רֹאשׁ אַל יָנִי רֹאשִׁי כִּי עוֹד וּתְפִלָּתִי בְּרָעוֹתֵיהֶם:

Sújtson engem az igaz kegyelemmel, és feddjen meg engem; fejem fölkenetésének olaja ne fordítsa el fejemet, mert ameddig [imádkozom], imádságom az ő gonoszságaik ellen szól.

נִשְׁמְטוּ בִידֵי סֶלַע שֹׁפְטֵיהֶם וְשָׁמְעוּ אֲמָרַי כִּי נָעֵמוּ:

Bíráik megtévedtek a [szív] köve által, jóllehet hallották szavaimat, amelyek kedvesek.

כְּמוֹ פֹלֵחַ וּבֹקֵעַ בָּאָרֶץ נִפְזְרוּ עֲצָמֵינוּ לְפִי שְׁאוֹל:

Mint aki fát vág és hasít a földön, úgy szóródtak szét csontjaink a sír szájánál.

כִּי אֵלֶיךָ יְהוִה אֲדֹנָי עֵינָי בְּכָה חָסִיתִי אַל תְּעַר נַפְשִׁי:

Mert Hozzád, Isten, Örökkévaló, szegeződnek szemeim; Benned kerestem menedéket; ne vesd ki lelkemet.

שָׁמְרֵנִי מִידֵי פַח יָקְשׁוּ לִי וּמֹקְשׁוֹת פֹּעֲלֵי אָוֶן:

Őrizz meg engem a tőrtől, amelyet kivetettek nekem, és a bűntevők csapdáitól.

יִפְּלוּ בְמַכְמֹרָיו רְשָׁעִים יַחַד אָנֹכִי עַד אֶעֱבוֹר:

Essenek a gonoszok mind a maguk hálójába, míg én elhaladok.