Tehilim

92

מִזְמוֹר שִׁיר לְיוֹם הַשַּׁבָּת:

Ének hangszerkísérettel a Szombat napjára.

טוֹב לְהֹדוֹת לַיהוָה וּלְזַמֵּר לְשִׁמְךָ עֶלְיוֹן:

Jó hálát adni az Örökkévalónak, és Nevednek énekelni, Legfelsőbb.

לְהַגִּיד בַּבֹּקֶר חַסְדֶּךָ וֶאֱמוּנָתְךָ בַּלֵּילוֹת:

Hirdetni reggel kegyelmedet, és hűségedet éjjel.

עֲלֵי עָשׂוֹר וַעֲלֵי נָבֶל עֲלֵי הִגָּיוֹן בְּכִנּוֹר:

Tízhúrú hárfán és lanton, szóló dallammal a hárfán.

כִּי שִׂמַּחְתַּנִי יְהוָה בְּפָעֳלֶךָ בְּמַעֲשֵׂי יָדֶיךָ אֲרַנֵּן:

Mert megörvendeztettél engem, Örökkévaló, művedet, kezed munkáit ujjongva dicsérem.

מַה גָּדְלוּ מַעֲשֶׂיךָ יְהוָה מְאֹד עָמְקוּ מַחְשְׁבֹתֶיךָ:

Mily nagyok a Te műveid, Örökkévaló! Gondolataid igen mélyek.

אִישׁ בַּעַר לֹא יֵדָע וּכְסִיל לֹא יָבִין אֶת זֹאת:

Az ostoba ember nem tudja, és a balga nem érti ezt.

בִּפְרֹחַ רְשָׁעִים כְּמוֹ עֵשֶׂב וַיָּצִיצוּ כָּל פֹּעֲלֵי אָוֶן לְהִשָּׁמְדָם עֲדֵי עַד:

Amikor a gonoszok virágoznak, mint a fű, és virulnak mind az erőszak munkásai, csak hogy elpusztuljanak örökre.

וְאַתָּה מָרוֹם לְעֹלָם יְהוָה:

De Te a magasban maradsz örökké, Örökkévaló.

כִּי הִנֵּה אֹיְבֶיךָ יְהוָה כִּי הִנֵּה אֹיְבֶיךָ יֹאבֵדוּ יִתְפָּרְדוּ כָּל פֹּעֲלֵי אָוֶן:

Mert íme ellenségeid, Örökkévaló, mert íme ellenségeid elvesznek, szétszóródnak mind az erőszak munkásai.

וַתָּרֶם כִּרְאֵים קַרְנִי בַּלֹּתִי בְּשֶׁמֶן רַעֲנָן:

De Te felemelted szarvamat, mint a vad ökörét, friss olajjal kentél meg engem.

וַתַּבֵּט עֵינִי בְּשׁוּרָי בַּקָּמִים עָלַי מְרֵעִים תִּשְׁמַעְנָה אָזְנָי:

Szemem azokra tekintett, akik irigyen méregetnek engem, amikor gonosztevők támadnak ellenem, füleim hallják őket.

צַדִּיק כַּתָּמָר יִפְרָח כְּאֶרֶז בַּלְּבָנוֹן יִשְׂגֶּה:

Az igaz virágzik, mint a pálma, mint a libanoni cédrus, úgy növekszik.

שְׁתוּלִים בְּבֵית יְהוָה בְּחַצְרוֹת אֱלֹהֵינוּ יַפְרִיחוּ:

Az Örökkévaló házába ültetve, Istenünk udvaraiban virágoznak.

עוֹד יְנוּבוּן בְּשֵׂיבָה דְּשֵׁנִים וְרַעֲנַנִּים יִהְיוּ:

Még öregkorban is sarjadnak, kövérek és frissek lesznek.

לְהַגִּיד כִּי יָשָׁר יְהוָה צוּרִי וְלֹא (עלתה) עַוְלָתָה בּוֹ:

Hogy hirdessék: igaz az Örökkévaló, sziklám, akiben nincs igaztalanság.